Védett munkavállalók foglalkoztatása: minden második ellenőrzött munkáltatónál találtak hibát

A várandós és kisgyermekes nők, a 18 év alatti fiatalok, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására az általánosnál szigorúbb szabályok vonatkoznak. Egy országos célvizsgálat szerint a védett munkavállalókat alkalmazó munkáltatók 51 százalékánál tártak fel valamilyen szabálytalanságot.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2026. március 23. és április 17. között kifejezetten a védett munkavállalók foglalkoztatását vizsgálta. Az ellenőrzések a nőkre – különösen a várandós és kisgyermekes munkavállalókra –, a 18 év alatti fiatalokra és a megváltozott munkaképességű dolgozókra terjedtek ki. Ezeket a csoportokat a munka törvénykönyve fokozott védelemben részesíti, mivel egy szabálytalanság esetükben nemcsak munkajogi sérelmet, hanem akár egészségkárosodást is okozhat.

Közel négyezer védett munkavállalót ellenőriztek

A célvizsgálat során 573 vállalkozásnál összesen 6285 dolgozó foglalkoztatását ellenőrizték. Közülük 3969-en tartoztak valamelyik védett munkavállalói csoportba.

A védett dolgozókat alkalmazó 356 munkáltató közül 180-nál, vagyis 51 százalékuknál találtak valamilyen jogsértést. A szabálytalanságok 817 védett munkavállalót érintettek, ami az ellenőrzött csoport 21 százalékát jelenti.

Bár minden második munkáltatónál előfordult valamilyen hiba, a jelentés összképe nem kifejezetten kedvezőtlen. A védett munkavállalók 79 százalékát szabályosan foglalkoztatták, és körükben alacsonyabb volt a jogsértések aránya, mint az általános munkaügyi ellenőrzéseknél.

Várandós és kisgyermekes nőnek is rendeltek el éjszakai munkát

A várandós és kisgyermekes munkavállalók esetében szigorúbb munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezek célja az anya, a magzat, valamint a kisgyermek egészségének és ellátásának védelme.

A speciálisan a védett helyzethez kapcsolódó jogsértések ugyan csak eseti jelleggel fordultak elő, a hatóság talált olyan munkáltatót, aki három év alatti gyermeket nevelő nő számára éjszakai vagy rendkívüli munkavégzést rendelt el.

Előfordult az is, hogy a munkáltató a dolgozó hozzájárulása nélkül alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztást, vagy nem közölte megfelelő formában a beosztást.

A fiatalokat főként a vendéglátásban foglalkoztatták szabálytalanul

Fiatal munkavállalónak az számít, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Ők naponta legfeljebb nyolc órát dolgozhatnak, számukra nem rendelhető el túlóra vagy éjszakai munkavégzés, két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az ellenőrzés során a legtöbb fiatalokat érintő jogsértést a vendéglátásban tárták fel. A munkáltatók egyes esetekben napi nyolc óránál hosszabb ideig dolgoztatták a fiatalt, vagy nem biztosították szabályosan a munkaközi szünetét. Egy alkalommal egy 16 és 18 év közötti fiatalt a törvényes képviselő szükséges hozzájárulása nélkül foglalkoztattak.

A megváltozott munkaképességűeknél főként az adminisztráció hibázott

A jelentés szerint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak a jogszabályok betartására. Ennek egyik oka, hogy sokan állami támogatásokból vagy pályázati forrásokból működnek, amelyekhez pontos dokumentáció és rendezett munkaügyi kapcsolatok szükségesek.

A feltárt problémák ezért jellemzően nem súlyos, szándékos visszaélések voltak. Inkább a munkaidő-nyilvántartás, a beosztás, a szabadságok és a bérelszámolások kezelésénél fordultak elő hiányosságok.

A munkabér elszámolásával kapcsolatos jogsértések 114 megváltozott munkaképességű dolgozót érintettek. Több esetben nem adták át időben az írásos bérjegyzéket, vagy abból nem lehetett egyértelműen megállapítani, milyen pótlékokat fizetett ki a munkáltató.

Nem a speciális szabályok megsértése volt a leggyakoribb

A célvizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy a kifejezetten a védett helyzethez kapcsolódó jogsértések nem voltak általánosak.

Sokkal gyakrabban hibáztak a munkáltatók az alapvető adminisztrációban, különösen a munkaidő pontos rögzítésében. Gyakori volt a hiányos vagy a valóságnak nem megfelelő munkaidő-nyilvántartás, illetve az, hogy a dolgozók csak szóban, sokszor az előző napon tudták meg a beosztásukat.

Ez különösen problémás lehet a kisgyermekes, egészségi korlátozással élő vagy életkoruk miatt fokozott védelem alatt álló munkavállalóknál.

A feketefoglalkoztatás ugyanakkor ritka volt ebben a körben: mindössze 27 védett munkavállalót, az ellenőrzöttek 0,7 százalékát érintette.

A védett munkavállalók kezelése nem fér el egyetlen megjegyzésben

A védett munkavállalók foglalkoztatásánál nem elegendő annyit rögzíteni, hogy valaki várandós, kisgyermeket nevel, 18 év alatti vagy megváltozott munkaképességű. A munkáltatónak azt is nyomon kell követnie, hogy az adott státuszhoz milyen munkaidő-, pihenőidő-, szabadság- és dokumentációs szabályok kapcsolódnak.

A MUBI rendszerében a munkavállalói adatok, a kapcsolódó dokumentumok, a határidők és a szükséges feladatok egy helyen kezelhetők. Ez segíthet abban, hogy a védett munkavállalókra vonatkozó speciális előírások ne különálló táblázatokban vagy emlékeztetőkben szerepeljenek, hanem a napi HR-folyamatok részévé váljanak.

Kérjen ingyenes bemutatót itt!

Forrás: Összefoglaló jelentés a védett munkavállalók – a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek – foglalkoztatásának ellenőrzésére irányuló célvizsgálatról. A jelentés a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok beszámolói alapján készült.