Átlagkeresetek 2026-ban: emelkednek a bérek, de továbbra is jelentősek a területi különbségek
A magyarországi átlagkeresetek 2026-ban is emelkedtek, ugyanakkor továbbra sem mindegy, hogy az ország melyik részén és milyen ágazatban dolgozik valaki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a bérek növekedése mellett a területi különbségek és a munkáltatók növekvő bérköltségei is meghatározó tényezők a munkaerőpiacon.
A magyarországi átlagkeresetek 2026-ban is emelkedtek, ugyanakkor továbbra sem mindegy, hogy az ország melyik részén és milyen ágazatban dolgozik valaki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a bérek növekedése mellett a területi különbségek és a munkáltatók növekvő bérköltségei is meghatározó tényezők a munkaerőpiacon.
A KSH legfrissebb, október 16-án közzétett adatai szerint 2026 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 600 forint, nettó átlagkeresete pedig 519 900 forint volt. A bruttó bérek 8,4 százalékkal, a nettó keresetek 10 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért értékeket. A nettó reálkeresetek 8,6 százalékkal növekedtek, vagyis a bérek vásárlóereje is javult.
A nettó keresetek gyorsabb növekedéséhez az adókedvezmények változásai is hozzájárultak. Ilyen volt többek között a családi adókedvezmény emelése, valamint az egyes gyermekes anyákat érintő személyijövedelemadó-mentességek és kedvezmények bővítése.
A keresetek alakulását emellett a minimálbér és a garantált bérminimum 2026. januári emelése, valamint az egyes ágazatokban végrehajtott bérrendezések is befolyásolták.
Átlagkereset és mediánkereset: mi a különbség?
A kereseti statisztikák értelmezésekor érdemes különbséget tenni az átlagkereset és a mediánkereset között.
- Míg az átlagkeresetet a magasabb fizetések jelentősen felfelé húzhatják,
- addig a medián azt az értéket mutatja meg, amelynél a munkavállalók fele kevesebbet, másik fele pedig többet keres.
2026 augusztusában a bruttó mediánkereset 611 400 forint, a nettó mediánkereset pedig 433 400 forint volt.
Ez azt jelenti, hogy a nettó mediánkereset 86 500 forinttal maradt el a nettó átlagkeresettől. A különbség jól szemlélteti, hogy az országos átlag önmagában nem feltétlenül tükrözi egy átlagos munkavállaló jövedelmi helyzetét.
Jelentős különbségek vannak a vármegyék között
A területi kereseti adatok alapján továbbra is Budapest vezeti a bérstatisztikákat. A fővárosban 2026 első félévében 943 294 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete.
Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 583 599 forintot mértek, ami közel 360 ezer forintos havi különbséget jelent.
A főváros után Győr-Moson-Sopron vármegyében volt az egyik legmagasabb az átlagkereset, 777 183 forinttal, míg Komárom-Esztergom vármegyében 744 275 forintot tett ki ez az összeg.
A területi különbségek hátterében több tényező áll. Meghatározó az egyes térségek gazdasági szerkezete, az ott működő vállalatok mérete és ágazati összetétele, valamint a munkaerő iránti kereslet.
Vas vármegyében is jelentősen emelkedtek a bérek
A nyugat-dunántúli térségben szintén számottevő eltérések figyelhetők meg.
Vas vármegyében 2026 első félévében 696 026 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 12,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.
A szomszédos Győr-Moson-Sopron vármegyében ennél magasabb, 777 183 forintos, míg Zala vármegyében alacsonyabb, 622 692 forintos bruttó átlagkeresetet mértek.
Bár Vas vármegyében jelentős bérnövekedés történt, a keresetek továbbra is elmaradtak a 772 751 forintos országos első féléves átlagtól.
Források:
Ez is érdekelheti
Összes hírKérdése van a fentiekkel kapcsolatban?
Az élő bemutatón a saját dokumentumain nézzük meg, mit érint Önöknél, és mi az, ami már rendben van.
Foglaljon időpontot