Új adócsomag 2027-re: a munkavédelem is bekerülhet az adókedvezmények feltételei közé

15 százalékos társasági adó a legnagyobb vállalatoknak, magasabb innovációs járulék, átalakuló K+F-kedvezmények és a sport-tao megszüntetése – több ponton változhat a cégek adózása 2027-től. A benyújtott adócsomagnak azonban van egy kevésbé látványos, munkavédelmi szempontból különösen érdekes része is.

Újabb jelentős adóváltozások körvonalazódnak 2027-re. A kormány október 28-án benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvények módosítását tartalmazó javaslatot, amely több ponton is átalakítaná a vállalkozások adózását.

A HR Portal összefoglalója szerint a csomag többek között új, 15 százalékos társaságiadó-kulcsot vezetne be a legnagyobb vállalatok számára, emelné az innovációs járulékot, változtatna a K+F-kedvezményeken, és megszüntetné a jelenlegi sport-tao rendszert.

Kikre vonatkozna a 15 százalékos társasági adó?

A jelenlegi általános magyar társaságiadó-kulcs 9 százalék.

A benyújtott javaslat szerint 2027. január 1-jétől 15 százalékos társaságiadó-kulcs vonatkozna azokra a nagyvállalatokra és vállalatcsoportokra, amelyek éves bevétele eléri az 500 millió eurónak megfelelő összeget.

A jogosultság vizsgálatánál az adóévet megelőző második adóév bevétele számítana. A többi vállalkozás számára továbbra is megmaradna a 9 százalékos adókulcs. Ez tehát nem általános társaságiadó-emelést jelentene: a változás a legnagyobb vállalatokat érintené.

Új csoportos társasági adózás is jöhet

A tervezet új csoportos társaságiadó-alanyiság bevezetését is tartalmazza 2027-től. Ezt azok a vállalkozások hozhatnák létre, amelyek ugyanabba a konszolidált beszámolóba tartoznak, azonos mérlegfordulónappal rendelkeznek és ugyanazt a számviteli standardot alkalmazzák.

A HR Portal szerint a nagyvállalatok számára külön adóalap-számítás is megjelenne, amely a globális minimumadó rendszeréhez közelítő módszert alkalmazna.

Emelkedne az innovációs járulék

A javaslat szerint az innovációs járulék jelenlegi 0,3 százalékos kulcsa 0,5 százalékra emelkedne 2027. január 1-jétől.

A járulékalap számítása nem változna, az új mértéket azonban már a járulékelőlegeknél is figyelembe kellene venni. A mikro- és kisvállalkozások továbbra sem tartoznának az innovációs járulék fizetésére kötelezettek közé.

A K+F kedvezményeknél egyszerre jönne szigorítás és ösztönzés

A kutatás-fejlesztés területén több változást is tartalmaz a csomag.

A tervek szerint a K+F adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról 20 százalékra emelkedne, és megszűnne a jelenlegi ötéves választási kötöttség.

Bizonyos kutatói bérek és eszközök értékcsökkenése a társaságiadó-alap meghatározásakor háromszorosan, más K+F-költségek pedig kétszeresen lennének figyelembe vehetők.

A külső K+F-szolgáltatások elszámolása ugyanakkor szigorodna: az ilyen költségek akkor lennének levonhatók, ha a szolgáltatást például egyetemtől, kutatóhelytől vagy mikro-, kis- és középvállalkozástól vásárolják.

Megszűnne a jelenlegi sport-tao

A változások egyik legnagyobb nyilvánosságot kapó eleme a látvány-csapatsportok támogatási rendszerét érinti.

A jelenlegi sport-tao kedvezmény 2027-től megszűnne, és helyette közvetlen költségvetési támogatási rendszer jönne létre. A kormány október 28-i tájékoztatása szerint az új modellben a támogatások felhasználását közvetlenebbül lehet majd nyomon követni.

A munkavédelem is bekerül az adócsomagba

A beszámoló szerint az új szabályozás munkavédelmi feltételt is bevezetne, és lépcsőzetes szankciórendszert alakítana ki a környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok megsértése esetére.

Ez azért fontos irány, mert még szorosabb kapcsolatot teremthet a vállalati adókedvezmények és a tényleges megfelelőség között.

A fejlesztési adókedvezményeknél már ma sem teljesen új gondolat, hogy bizonyos jogszabálysértések pénzügyi következményekkel járhatnak. A NAV jelenlegi tájékoztatója például azt is rögzíti, hogy meghatározott környezetvédelmi kibocsátási határérték jogerősen megállapított túllépése esetén az adózó elveszítheti a fejlesztési adókedvezményt, és az igénybe vett összeget is vissza kell fizetnie.

A mostani javaslat ezt a gondolkodást a munkavédelmi megfelelőség irányába is továbbviheti.

Egy munkavédelmi hiányosság így már nem csak munkavédelmi kérdés

Ez vállalatirányítási szempontból különösen érdekes.

Egy elmaradt felülvizsgálat, nem megfelelő kockázatértékelés vagy más munkavédelmi hiányosság hagyományosan elsősorban munkavédelmi kockázatként jelenik meg.

Ha azonban az adózási szabályok bizonyos kedvezmények igénybevételét is megfelelőségi feltételekhez kötik, akkor ugyanaz a hiányosság már:

munkavédelmi, pénzügyi, adózási és compliance-kockázattá egyszerre válhat.

Éppen ezért egyre kevésbé működik az a vállalati modell, amelyben a munkavédelem, a környezetvédelem, a pénzügy, a HR és a compliance teljesen különálló adminisztratív szigetként működik.

Nem csak az számít, hogy megvan-e a dokumentum

Az ilyen szabályozásoknál egyre fontosabbá válik, hogy a vállalat bizonyítani is tudja a megfelelőséget.

• Visszakereshető-e az aktuális dokumentum?
• Mikor történt az utolsó felülvizsgálat?
• Ki volt a felelőse?
• Milyen hiányosságot találtak?
• Született-e intézkedés?
• Megvalósult-e határidőre?
• Van-e erről dokumentált nyom?

Egy ellenőrzésnél ezekre a kérdésekre már nem feltétlenül elegendő az a válasz, hogy „valahol megvan róla a papír”. A 2027-re tervezett adóváltozások jól mutatják, miért válik egyre fontosabbá a vállalati folyamatok egységes kezelése.

A MUBI abban segít, hogy a dokumentumok, feladatok, felelősök, határidők és megfelelőségi folyamatok ne egymástól elszigetelten működjenek. Egy felülvizsgálat eredményéhez intézkedés kapcsolható, annak felelőse és határideje követhető, a szükséges dokumentáció pedig visszakereshető marad. Foglaljon ingyenes bemutatóra időpontot itt!

A cikkben szereplő változások 2026. október 28-án benyújtott törvényjavaslaton alapulnak. A parlamenti eljárás során a szabályok még módosulhatnak, ezért a végleges rendelkezések alkalmazása előtt az elfogadott jogszabály szövegét kell figyelembe venni.