Csökkent a munkabalesetek száma az építőiparban, a munkavédelmi ellenőrzések mégis aggasztó képet mutatnak. A munkavédelmi hatóságok 2025-ben közel kétezer építőipari munkáltatót ellenőriztek, és a vizsgált dolgozók több mint 80 százalékát szabálytalan körülmények között foglalkoztatták.

Csökkent a munkabalesetek száma az építőiparban, a munkavédelmi ellenőrzések mégis aggasztó képet mutatnak. A munkavédelmi hatóságok 2025-ben közel kétezer építőipari munkáltatót ellenőriztek, és a vizsgált dolgozók több mint 80 százalékát szabálytalan körülmények között foglalkoztatták.
Elkészült a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés, amelyet 2026. szeptember 3-án hagytak jóvá. A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által összeállított, 130 oldalas dokumentum az országos munkabaleseti adatok mellett ágazatonként vizsgálja a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, a leggyakoribb szabálytalanságokat és a munkavállalókat fenyegető veszélyeket.
Az egyik kiemelt terület az építőipar, amely továbbra is a legveszélyesebb ágazatok közé tartozik.
Az építőiparban 2025-ben 915 munkabaleset történt, szemben a 2024-es 931 és a 2023-as 942 esettel. A halálos munkabalesetek száma is csökkent: a 2024-es 22 után tavaly 16 dolgozó vesztette életét munkavégzés közben.
Az ellenőrzési adatok azonban már kevésbé kedvezőek. A hatóságok 1885 építőipari munkáltatót ellenőriztek, és 67,9 százalékuknál találtak munkavédelmi hiányosságot. A vizsgált munkavállalók 82,2 százalékát szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatták. Mindkét arány kismértékben romlott az előző évhez képest.
A jelentés szerint az építőiparban különösen nagy kockázatot jelent a:
A hatósági tapasztalatok alapján a magasépítési munkaterületeken továbbra is a magasban végzett munka hordozza a legnagyobb baleseti kockázatot. Az állványokon, tetőkön és födémeken dolgozók sok esetben nem rendelkeztek megfelelő leesés elleni védelemmel.
Előfordult, hogy a munkáltató biztosított ugyan egyéni védőeszközt, de annak biztonságos használatához szükséges rögzítési pontokat nem alakította ki. Más esetekben költségmegtakarítás vagy időhiány miatt mellőzték a védőkorlátok és egyéb kollektív védelmi megoldások kialakítását.
Az állványoknál is súlyos hiányosságokat találtak: sérült pallókat, repedt vagy korhadt szerkezeteket, illetve olyan megoldásokat, ahol a megfelelő rögzítőelem helyett huzalszeget vagy betonacélt használtak.
A jelentés szerint több halálos munkabaleset a nem megfelelő állapotú vagy rögzítésű támasztólétrákhoz kapcsolódott.
A mélyépítési munkaterületeken továbbra is az omlásveszély jelenti a legsúlyosabb problémát. Gyakori hiányosság a munkaárkok és munkagödrök megfelelő megtámasztásának elmaradása, a szabálytalan rézsűkialakítás, valamint a biztonságos közlekedéshez szükséges létrák hiánya.
A bontási munkáknál is előfordultak veszélyes megoldások. Egyes építkezéseken egyszerre több szintet bontottak, vagy nem gondoskodtak a megmaradó épületszerkezetek stabilitásáról.
A hatóságok azt is tapasztalták, hogy a bontási munkák gyakran megfelelő szakmai irányítás nélkül zajlottak. Olyan eset is akadt, amikor ugyan készült bontási terv, de annak tartalmát a munkavállalók nem ismerték.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a munkavédelmi dokumentáció megléte önmagában nem elegendő a biztonságos munkavégzéshez.
Nemcsak a látványos baleseti veszélyekkel kell számolni az építkezéseken. A hatóságok szerint a munkáltatók gyakran nem fordítottak kellő figyelmet a por, a zaj és a rezgés hosszú távú egészségkárosító hatásaira.
A tégla, a beton és a cserép vágása során keletkező, kristályos szilícium-dioxid-tartalmú por belégzése megfelelő védelem nélkül súlyos tüdőbetegségekhez, akár tüdőrákhoz is vezethet. A jelentés szerint azonban különösen a kisebb vállalkozásoknál sokszor a munkairányítók sem voltak tisztában ezzel a veszéllyel.
A zajvédelemben is visszatérő hiányosságokat tártak fel. A hangos gépeket kezelő munkavállalók általában kaptak hallásvédőt, a közvetlen közelükben dolgozók védelme azonban gyakran elmaradt.
A 2025-ös jelentés alapján az építőiparban csökkent ugyan a munkabalesetek száma, a munkavédelmi előírások gyakorlati betartásában azonban továbbra is komoly hiányosságok vannak.
A munkáltatók számára különösen fontos a munkaterületek tényleges veszélyeihez igazodó kockázatértékelés, a munkavédelmi tervek rendszeres aktualizálása, a megfelelő védőeszközök biztosítása és a munkafolyamatok folyamatos ellenőrzése.
A hatósági tapasztalatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkavédelem nem pusztán dokumentációs kötelezettség. A megfelelően elkészített terveknek és szabályzatoknak a mindennapi munkavégzésben is érvényesülniük kell. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a munkáltatók átlássák a kapcsolódó feladatokat, nyilvántartásokat és határidőket.
Ebben nyújthat segítséget a MUBI digitális vállalatirányítási rendszer, amely támogatja a munkavédelmi dokumentáció rendszerezését, a nyilvántartások kezelését és a határidők követését. A naprakész, átlátható dokumentáció nemcsak a hatósági ellenőrzésekre való felkészülést könnyítheti meg, hanem a munkavédelmi feladatok mindennapi szervezését is.
Az élő bemutatón a saját dokumentumain nézzük meg, mit érint Önöknél, és mi az, ami már rendben van.
Foglaljon időpontotSütiket használunkA működéshez és az ügyfélszolgálati chathez szükséges sütiket mindig elhelyezzük. Mérésre és hirdetéseink mérésére csak az Ön hozzájárulásával. Részletek a Süti tájékoztatóban.
Az oldal megjelenítéséhez, a navigációhoz, a biztonsághoz és az ügyfélszolgálati chathez (LeadConnector) kellenek.
Összesített statisztika arról, mely oldalak hasznosak a látogatóknak. Google Analytics.
Hirdetéseink eredményének mérése és célzása (Google Tag Manager, Meta pixel).