MUBI
Vissza a hírekhez
Munkabiztonsági dokumentumok

Súlyos munkavédelmi hiányosságok az építőiparban: az ellenőrzött dolgozók több mint 80 százaléka szabálytalan körülmények között dolgozott

Csökkent a munkabalesetek száma az építőiparban, a munkavédelmi ellenőrzések mégis aggasztó képet mutatnak. A munkavédelmi hatóságok 2025-ben közel kétezer építőipari munkáltatót ellenőriztek, és a vizsgált dolgozók több mint 80 százalékát szabálytalan körülmények között foglalkoztatták.

MU
MUBI szakmai csapat
Munkavédelem, tűzvédelem és compliance
Súlyos munkavédelmi hiányosságok az építőiparban: az ellenőrzött dolgozók több mint 80 százaléka szabálytalan körülmények között dolgozott

Csökkent a munkabalesetek száma az építőiparban, a munkavédelmi ellenőrzések mégis aggasztó képet mutatnak. A munkavédelmi hatóságok 2025-ben közel kétezer építőipari munkáltatót ellenőriztek, és a vizsgált dolgozók több mint 80 százalékát szabálytalan körülmények között foglalkoztatták.

Elkészült a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés, amelyet 2026. szeptember 3-án hagytak jóvá. A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által összeállított, 130 oldalas dokumentum az országos munkabaleseti adatok mellett ágazatonként vizsgálja a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, a leggyakoribb szabálytalanságokat és a munkavállalókat fenyegető veszélyeket.

Az egyik kiemelt terület az építőipar, amely továbbra is a legveszélyesebb ágazatok közé tartozik.

Kevesebb munkabaleset, mégis rengeteg szabálytalanság

Az építőiparban 2025-ben 915 munkabaleset történt, szemben a 2024-es 931 és a 2023-as 942 esettel. A halálos munkabalesetek száma is csökkent: a 2024-es 22 után tavaly 16 dolgozó vesztette életét munkavégzés közben.

Az ellenőrzési adatok azonban már kevésbé kedvezőek. A hatóságok 1885 építőipari munkáltatót ellenőriztek, és 67,9 százalékuknál találtak munkavédelmi hiányosságot. A vizsgált munkavállalók 82,2 százalékát szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatták. Mindkét arány kismértékben romlott az előző évhez képest.

A jelentés szerint az építőiparban különösen nagy kockázatot jelent a:

  • gyakori rögtönzés,
  • a szakképzetlen munkaerő alkalmazása,
  • valamint a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával járó kommunikációs nehézség.

A magasból történő lezuhanás jelenti az egyik legnagyobb veszélyt

A hatósági tapasztalatok alapján a magasépítési munkaterületeken továbbra is a magasban végzett munka hordozza a legnagyobb baleseti kockázatot. Az állványokon, tetőkön és födémeken dolgozók sok esetben nem rendelkeztek megfelelő leesés elleni védelemmel.

Előfordult, hogy a munkáltató biztosított ugyan egyéni védőeszközt, de annak biztonságos használatához szükséges rögzítési pontokat nem alakította ki. Más esetekben költségmegtakarítás vagy időhiány miatt mellőzték a védőkorlátok és egyéb kollektív védelmi megoldások kialakítását.

Az állványoknál is súlyos hiányosságokat találtak: sérült pallókat, repedt vagy korhadt szerkezeteket, illetve olyan megoldásokat, ahol a megfelelő rögzítőelem helyett huzalszeget vagy betonacélt használtak.

A jelentés szerint több halálos munkabaleset a nem megfelelő állapotú vagy rögzítésű támasztólétrákhoz kapcsolódott.

Omlásveszélyes munkaárkok, szabálytalan bontások

A mélyépítési munkaterületeken továbbra is az omlásveszély jelenti a legsúlyosabb problémát. Gyakori hiányosság a munkaárkok és munkagödrök megfelelő megtámasztásának elmaradása, a szabálytalan rézsűkialakítás, valamint a biztonságos közlekedéshez szükséges létrák hiánya.

A bontási munkáknál is előfordultak veszélyes megoldások. Egyes építkezéseken egyszerre több szintet bontottak, vagy nem gondoskodtak a megmaradó épületszerkezetek stabilitásáról.

A hatóságok azt is tapasztalták, hogy a bontási munkák gyakran megfelelő szakmai irányítás nélkül zajlottak. Olyan eset is akadt, amikor ugyan készült bontási terv, de annak tartalmát a munkavállalók nem ismerték.

Papíron rendben volt a munkavédelem, a gyakorlatban már kevésbé

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a munkavédelmi dokumentáció megléte önmagában nem elegendő a biztonságos munkavégzéshez.

  • A nagyobb építkezéseken általában alkalmaztak munkavédelmi koordinátort, de sok esetben csak a neve szerepelt a dokumentációban, érdemi tevékenységet nem végzett.
  • A biztonsági és egészségvédelmi tervek jelentős része szintén hiányos volt. Nem terjedtek ki minden munkafolyamatra, az építkezés változásaihoz igazodva nem frissítették őket, és gyakran csupán általános jogszabályi előírásokat tartalmaztak.
  • Az alvállalkozók közötti együttműködés sem működött mindenhol megfelelően. A nagyobb beruházásokon előfordult, hogy az építésvezetők nem rendelkeztek pontos információkkal az építkezésen dolgozó teljes alvállalkozói láncról.

A por és a zaj is komoly egészségkárosodást okozhat

Nemcsak a látványos baleseti veszélyekkel kell számolni az építkezéseken. A hatóságok szerint a munkáltatók gyakran nem fordítottak kellő figyelmet a por, a zaj és a rezgés hosszú távú egészségkárosító hatásaira.

A tégla, a beton és a cserép vágása során keletkező, kristályos szilícium-dioxid-tartalmú por belégzése megfelelő védelem nélkül súlyos tüdőbetegségekhez, akár tüdőrákhoz is vezethet. A jelentés szerint azonban különösen a kisebb vállalkozásoknál sokszor a munkairányítók sem voltak tisztában ezzel a veszéllyel.

A zajvédelemben is visszatérő hiányosságokat tártak fel. A hangos gépeket kezelő munkavállalók általában kaptak hallásvédőt, a közvetlen közelükben dolgozók védelme azonban gyakran elmaradt.

A megfelelő munkavédelem nem érhet véget a dokumentáció elkészítésével

A 2025-ös jelentés alapján az építőiparban csökkent ugyan a munkabalesetek száma, a munkavédelmi előírások gyakorlati betartásában azonban továbbra is komoly hiányosságok vannak.

A munkáltatók számára különösen fontos a munkaterületek tényleges veszélyeihez igazodó kockázatértékelés, a munkavédelmi tervek rendszeres aktualizálása, a megfelelő védőeszközök biztosítása és a munkafolyamatok folyamatos ellenőrzése.

A hatósági tapasztalatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkavédelem nem pusztán dokumentációs kötelezettség. A megfelelően elkészített terveknek és szabályzatoknak a mindennapi munkavégzésben is érvényesülniük kell. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a munkáltatók átlássák a kapcsolódó feladatokat, nyilvántartásokat és határidőket.

Ebben nyújthat segítséget a MUBI digitális vállalatirányítási rendszer, amely támogatja a munkavédelmi dokumentáció rendszerezését, a nyilvántartások kezelését és a határidők követését. A naprakész, átlátható dokumentáció nemcsak a hatósági ellenőrzésekre való felkészülést könnyítheti meg, hanem a munkavédelmi feladatok mindennapi szervezését is.

Foglaljon időpontot díjmentes bemutatóra itt!

Ez is érdekelheti

Összes hír

Kérdése van a fentiekkel kapcsolatban?

Az élő bemutatón a saját dokumentumain nézzük meg, mit érint Önöknél, és mi az, ami már rendben van.

Foglaljon időpontot