Nikkel, ólom, króm: ezek a munkahelyi kockázatok emelkednek ki a friss jelentésből

2025-ben 200 foglalkozási megbetegedést és 513 fokozott expozíciós esetet vettek nyilvántartásba Magyarországon. Miközben a megbetegedések száma a COVID-esetek visszaesése miatt jelentősen átalakult, a vegyi eredetű expozíciók száma tovább nőtt.

A munkabalesetekről általában könnyebb beszélni. Van egy konkrét esemény, egy sérülés, egy időpont. A munkahelyi egészségkárosodás azonban sok esetben nem ilyen látványosan jelentkezik.

Egy zajos környezet, egy veszélyes vegyi anyag vagy egy tartós egészségkárosító hatás következménye akár hosszabb idő után válhat láthatóvá.

A frissen megjelent, a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetét bemutató jelentés külön fejezetben vizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket és a fokozott expozíciós eseteket. Az adatokból pedig több olyan tendencia is kirajzolódik, amelyre a munkáltatóknak érdemes odafigyelniük.

200 foglalkozási megbetegedést tartottak nyilván 2025-ben

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakmai főosztálya 200 foglalkozási megbetegedést vagy mérgezést vett nyilvántartásba 2025-ben.

Ebből 86 eset COVID-19-hez kapcsolódott, míg 114 eset hátterében más foglalkozási eredetű megbetegedés állt.

A regisztrált megbetegedések 71,5 százaléka keresőképtelenséggel is járt, vagyis az érintettek több mint kétharmada a betegség miatt munkából is kiesett.

A munkavédelmi hatósághoz 2025-ben 174 foglalkozási megbetegedés gyanújáról érkezett bejelentés. Ez közel fele a 2024-es 327 esetnek. A jelentés szerint a csökkenés hátterében elsősorban a SARS-CoV-2-höz kapcsolódó megbetegedések visszaesése áll.

Fontos tehát: a csökkenő összesített esetszám nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden munkahelyi egészségügyi kockázat visszaszorult.

Az egészségügyből érkezett a legtöbb megbetegedésgyanú

A foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentések 40 százaléka a humán-egészségügyi és szociális ellátásból érkezett.

Ez továbbra is a leginkább érintett terület, ugyanakkor az arány jelentősen csökkent: 2024-ben még 67,3, 2023-ban pedig 87,12 százalék volt.

Területileg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye emelkedett ki, ahol 76 regisztrált foglalkozási megbetegedést jelentettek. Ez az országosan nyilvántartott esetek 36,5 százaléka volt. Budapest 38 esettel következett.

Nyolc foglalkozási megbetegedés végződött halállal

A jelentés egyik legsúlyosabb adata, hogy 2025-ben nyolc halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedést regisztráltak.

2024-ben négy ilyen eset szerepelt a nyilvántartásban, vagyis a szám egy év alatt megduplázódott.

A foglalkozási megbetegedések mellett 32 olyan esetet is nyilvántartásba vettek, amikor ugyanazon a munkahelyen, egy időben legalább öt munkavállaló megbetegedett.

513 fokozott expozíciós eset – szinte mindegyik mögött vegyi anyag állt

A jelentés talán egyik legérdekesebb adata a fokozott expozíciók alakulása.

2025-ben 513 fokozott expozíciós esetet regisztráltak, valamivel többet, mint 2024-ben, amikor 500 ilyen eset szerepelt a nyilvántartásban.

Az érintettek 81 százaléka férfi volt, és a legtöbb eset a 30–39 éves korosztályban fordult elő

Ami azonban ennél is feltűnőbb:

az esetek 99,4 százalékát kémiai tényezők okozták.

Összesen 510 vegyi eredetű fokozott expozíciós esetet regisztráltak. Ez 21 százalékkal több, mint az előző évben. Zaj okozta fokozott expozícióból ezzel szemben mindössze három eset került a nyilvántartásba.

A nikkel messze kiemelkedik

A vegyi eredetű eseteken belül egy anyag különösen nagy arányt képvisel.

Az 510 vegyi expozíciós esetből:

• 382 eset nikkelhez,
• 41 eset ólomhoz,
• 23 eset krómhoz,
• 41 eset szén-monoxidhoz,
• 20 eset pedig különböző szerves oldószerekhez kapcsolódott.

Összességében a vegyi eredetű fokozott expozíciók 87,8 százalékát fémek okozták, míg 3,9 százalékuk szerves oldószerekhez, 8,2 százalékuk pedig egyéb vegyi anyagokhoz kötődött.

A nikkel önmagában az összes fokozott expozíciós eset 74,5 százalékát adta.

Pest és Komárom-Esztergom különösen érintett

A fokozott expozíciós esetek területi eloszlása sem volt egyenletes.

Pest vármegyében 264, Komárom-Esztergom vármegyében 164 esetet vettek nyilvántartásba. A két vármegye együtt az összes regisztrált fokozott expozíciós eset több mint 80 százalékát adta.

A vegyi eredetű esetek részletes területi bontásában ugyanez a koncentráció látszik: Pest 264, Komárom-Esztergom 164 esettel szerepel, őket Jász-Nagykun-Szolnok 41 és Fejér 23 esettel követi.

Ez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy ezekben a vármegyékben általánosságban veszélyesebbek a munkahelyek. Az adatokra hatással van az adott térség ipari szerkezete, a jelen lévő technológiák, a felhasznált anyagok és a bejelentési gyakorlat is.

Mi a különbség a megbetegedés és a fokozott expozíció között?

A két fogalmat érdemes különválasztani.

A foglalkozási megbetegedésnél már egészségkárosodás vagy betegség alakul ki, amely összefügghet a munkavégzéssel.

A fokozott expozíció viszont fontos figyelmeztető jel lehet még a betegség kialakulása előtt: azt mutatja, hogy a munkavállaló szervezetébe a munkakörnyezetből származó károsító tényező a megengedettnél vagy kívánatosnál nagyobb mértékben juthatott be.

Ezért az ilyen eset nem egyszerűen egy statisztikai adat.

Lehetőség arra, hogy a munkáltató még az egészségkárosodás kialakulása előtt feltárja a problémát és beavatkozzon.

A megelőzés itt sem kezdődhet a betegség megjelenése után

A 2025-ös adatok egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a munkavédelem nem csak a balesetek megelőzéséről szól.

A veszélyes anyagok nyilvántartása, a biztonsági adatlapok naprakészen tartása, a kémiai kockázatértékelés, az expozíciós adatok követése, a munkahelyi mérések és az ezekből következő intézkedések együtt alkotnak működő rendszert.

Minél több munkavállalót, veszélyes anyagot, telephelyet vagy mérési eredményt kell követni, annál nagyobb a jelentősége annak, hogy ezek ne egymástól elszigetelt dokumentumokként létezzenek.

A MUBI célja, hogy ehhez adjon átlátható digitális hátteret. A kémiai biztonsághoz és munkavédelemhez kapcsolódó dokumentumok, kockázatértékelések, expozíciós adatok, feladatok és határidők egy rendszerben követhetők, így könnyebb észrevenni azt is, amikor egy eredmény már intézkedést igényel.

Hiszünk abban, hogy a jól működő munkavédelem nem akkor kezdődik, amikor valaki már megbetegedett. A cél az, hogy a kockázatokat még előtte felismerjük és kezeljük.