Mustgáz a pincében: a szüreti időszak egyik legsúlyosabb munkavédelmi kockázata

A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya külön felhívásban figyelmeztette a borkészítéssel foglalkozó munkáltatókat a megelőző intézkedések fontosságára.

A szüret és a borkészítés időszaka minden évben különleges munkavédelmi kockázatokat hoz magával. Ezek közül az egyik legveszélyesebb a must erjedése során keletkező szén-dioxid, közismert nevén mustgáz. Láthatatlan, szagtalan, és mire jelenlétére egy rosszullét figyelmeztet, akár már életveszélyes koncentráció alakulhatott ki.

A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya külön felhívásban figyelmeztette a borkészítéssel foglalkozó munkáltatókat a megelőző intézkedések fontosságára.

Korábban kezdődött a szüret, előbb kellett felkészülni a veszélyekre is

A 2026-os szüret a rendkívül meleg és száraz időjárás miatt a megszokottnál korábban kezdődött. Ez munkavédelmi szempontból is fontos, hiszen a pincészeteknek a szokásosnál hamarabb kellett felkészülniük a szürethez és a feldolgozáshoz kapcsolódó veszélyekre.

A szüreti munkák során nemcsak a gépek, a fizikai megterhelés, a szállítás vagy a csúszás- és elesésveszély jelent kockázatot. A must erjedésének megindulásával megjelenik a mustgáz veszélye is.

Miért veszélyes a mustgáz?

A must erjedése során jelentős mennyiségű szén-dioxid keletkezik. Egy liter erjedő must csaknem 42 liter szén-dioxidot termelhet.

A szén-dioxid színtelen, szagtalan és a levegőnél nehezebb gáz. Rosszul szellőző pincékben, mélyebben fekvő helyiségekben ezért a padlószint közelében kezd összegyűlni, majd fokozatosan kiszoríthatja a levegőt.

A magas szén-dioxid-koncentráció szédülést, hányingert, zavartságot, eszméletvesztést, súlyos esetben pedig fulladást okozhat. A veszélyt tovább növeli, hogy az érintett személy mentális funkciói is romolhatnak, így egyre nehezebbé válhat a veszélyes helyiség elhagyása.

A mustgáz munkavédelmi kockázat

Munkahelyi környezetben a mustgáz jelenlétét ugyanúgy kezelni kell, mint bármely más, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető tényezőt.

A munkáltató feladata, hogy a kockázatértékelés során azonosítsa a veszélyforrásokat, meghatározza a szükséges megelőző intézkedéseket, és biztosítsa azok végrehajtását.

A gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy meg kell határozni:

• hol alakulhat ki veszélyes szén-dioxid-koncentráció;
• kik és milyen feltételekkel léphetnek be az érintett területre;
• milyen szellőztetés szükséges;
• kell-e gázkoncentráció-mérőt alkalmazni;
• milyen felügyelet szükséges a munkavégzés során;
• hogyan történik a segítségnyújtás veszélyhelyzet esetén.

A kockázatértékelés akkor igazán hasznos, ha nem pusztán dokumentáció, hanem a napi munkavégzés alapja.

A megelőzés több intézkedésből áll

A mustgáz okozta balesetek megelőzéséhez műszaki és szervezési intézkedésekre egyaránt szükség van.

1. Alapvető a megfelelő szellőztetés, a mustgáz elvezetése, valamint szükség esetén a légtér műszeres ellenőrzése. Hosszabb bent tartózkodás esetén személyi gázkoncentráció-mérő is indokolt lehet, amely időben jelezheti a veszélyes oxigénszintet vagy gázkoncentrációt.
2. A biztonsági berendezések, szellőztetők és érzékelők rendszeres ellenőrzése ugyancsak fontos. Emellett célszerű elkerülni az egyedüli munkavégzést: amíg valaki a pincében dolgozik, egy másik személy kívülről felügyelheti.
3. A munkavállalókat célzott munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, és egyértelművé kell tenni, hogy veszélyes légtérbe megfelelő ellenőrzés nélkül nem szabad belépni.
4. A pince bejáratánál elhelyezett „Figyelem, mustgáz veszély!” felirat egyszerű, de fontos kiegészítő intézkedés lehet.

Miért nem elég a gyertyapróba?

A pincékben hagyományosan alkalmazott módszer a gyertyapróba, amikor égő gyertyával próbálják megállapítani, hogy jelen van-e veszélyes mennyiségű mustgáz.

A Munkavédelmi Irányítási Főosztály azonban hangsúlyozza: önmagában a gyertyapróba nem tekinthető megbízható biztonsági módszernek.

Mire a gyertya lángja kialszik, a légtér már az ember számára veszélyes lehet. A hagyományos módszer ezért nem helyettesítheti a megfelelő szellőztetést, a műszeres mérést és a műszaki védelmi megoldásokat.

A modern munkavédelem egyik alapelve éppen az, hogy a dolgozó biztonsága ne egy bizonytalan jelzésen vagy megszokáson múljon.

A mentés is komoly veszélyt jelenthet

A mustgáz okozta balesetek egyik legnagyobb kockázata, amikor valaki megfelelő védelem nélkül próbál segíteni a pincében összeesett személynek.

Ha nem ismert a helyiség levegőjének összetétele, a mentést végző személy is pillanatok alatt bajba kerülhet. Ismeretlen vagy veszélyes gázkoncentrációjú térbe megfelelő légzőkészülék nélkül nem szabad belépni.

Ilyen helyzetben azonnal a 112-es segélyhívó számot kell hívni, pontosan megadva a helyszínt és a megközelítés módját. A tűzoltók megfelelő légzőkészülék használatával biztonságosan képesek a sérült kimentésére.

A tanulság munkavédelmi szempontból egyértelmű: a vészhelyzeti eljárást nem a baleset pillanatában kell kitalálni. Előre meg kell határozni, hogy ki, mit és milyen eszközzel tehet.

A rutin nem helyettesíti a biztonságot

A mustgáz évről évre visszatérő veszélyforrás, ezért könnyen kialakulhat a hamis biztonságérzet.

„Eddig sem történt semmi”, „csak egy percre megyek le” vagy „mindig így csináltuk” – ezek a mondatok sok munkahelyen ismerősen hangzanak. A tapasztalat azonban nem helyettesíti a megfelelő munkavédelmi rendszert.

A valódi megelőzéshez szabályokra, műszaki megoldásokra, ellenőrzésekre, oktatásra és dokumentált intézkedésekre van szükség.

Digitális támogatás a megelőzésben

Egy jól működő munkavédelmi rendszerben nemcsak az számít, hogy a veszélyeket felismerik-e, hanem az is, hogy a szükséges intézkedések valóban megtörténnek-e.

Ebben segíthet a digitális munkavédelem is. A MUBI rendszerében egy helyen kezelhetők a munkavédelmi dokumentumok, feladatok, határidők, ellenőrzések és a feltárt eltérésekhez kapcsolódó teendők.

Szezonális veszélyek esetében ez különösen fontos lehet. A szüreti időszak kezdete előtt ellenőrizhető például, hogy megtörtént-e az oktatás, aktuális-e a kockázatértékelés, megtörténtek-e a szükséges felülvizsgálatok, illetve maradt-e elvégzendő munkavédelmi feladat.

A digitalizáció célja nem pusztán a papírok kiváltása. A lényeg az, hogy a szükséges munkavédelmi intézkedések átláthatóan, ellenőrizhetően és időben megtörténjenek.

A veszély láthatatlan, a megelőzésnek nem szabad annak lennie

A must erjedése természetes folyamat, a hozzá kapcsolódó munkabaleset azonban nem szükségszerű.

Megfelelő kockázatértékeléssel, szellőztetéssel, műszeres ellenőrzéssel, biztonságos munkaszervezéssel és felkészített munkavállalókkal a súlyos balesetek megelőzhetők.

Ez a mustgáznál jóval általánosabb munkavédelmi tanulság: a veszélyeket nem akkor kell kezelni, amikor már megtörtént a baj, hanem még azelőtt, hogy valaki kapcsolatba kerülhetne velük.