Miért panaszkodnak a dolgozók? Ezek voltak 2025 első félévének leggyakoribb munkavédelmi bejelentései

Folyamatosan nő a dolgozók tudatossága a munkavédelem terén – legalábbis erre utal, hogy 2025 első félévében közel 500 közérdekű bejelentés és több mint 70 panasz érkezett a munkavédelmi hatóságokhoz. De vajon miért panaszkodnak leggyakrabban a munkavállalók? Hol hibáznak legtöbbet a cégek? Utánajártunk, mit mutatnak az idei számok.

A statisztikák szerint egyre több dolgozó ismeri fel, hogy nem kell eltűrni a veszélyes vagy méltatlan munkakörülményeket. Ugyanakkor a legtöbb hiba továbbra is az alapvető biztonsági és higiénés területeken fordul elő.

A legtöbb közérdekű bejelentés a munkahely kialakítását, a munkavégzés körülményeit, a higiéniai feltételeket és a munkaszervezést érintette. Ez a bejelentések több mint 40%-át (211 esetet) tette ki. Sokan jeleztek problémát az egyéni védőeszközökkel (136 bejelentés) és a személyi feltételekkel (49 bejelentés) kapcsolatban is.

Más szóval: a dolgozók többsége továbbra is az alapvető munkakörülményekkel elégedetlen – legyen szó rossz világításról, hiányos védőfelszerelésről vagy nem megfelelő pihenőidőről - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentéséből.

A legtöbb panasz baleset vagy megbetegedés után érkezik

Míg a közérdekű bejelentések általános problémákra hívják fel a figyelmet, a panaszok jellemzően konkrét esetekhez kötődnek.
A legtöbb panasz (40 db) munkahelyi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos. Ezekben az esetekben általában maga az érintett dolgozó fordul a hatósághoz – például, ha a munkáltató nem jelenti be vagy nem vizsgálja ki megfelelően a balesetet.

Utánuk következnek a munkaszervezéssel és higiéniával kapcsolatos panaszok (11 db), majd az egyéni védőeszközökkel kapcsolatosak (8 db).

Az építőipar továbbra is „veszélyzóna”

Nem meglepő módon a legtöbb bejelentés az építőiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben történt.
Ezek azok az ágazatok, ahol sok a fizikai munka, gyakori a magasból történő munkavégzés vagy a veszélyes anyagok kezelése – vagyis fokozott a munkabaleseti kockázat.

A bejelentések 60%-a e-mailben, 28%-a telefonon érkezett, a többi levélben vagy személyesen. A panaszoknál kicsit más a kép: 61% e-mailben, de már 23% személyesen jelentette a problémát. Ez is azt mutatja, hogy ha valakit személyesen érint egy sérelem – például egy baleset –, akkor szívesebben lép fel saját maga.

Gyakran a bejelentésen túl is találnak hibát

A hatóság tapasztalatai szerint az ellenőrzések során sokszor olyan hiányosságok is előkerülnek, amelyeket a bejelentő nem is említett.
Viszont a megalapozatlan bejelentések sem ritkák – ezek mögött általában személyes sérelmek, például egy megszüntetett munkaviszony áll.

A vizsgálat gyakran azért is zárul eredménytelenül, mert:

• a hatóságnak nincs hatásköre eljárni (pl. nem szervezett munkavégzés esetén),
• névtelen a bejelentés,
• hiányzik a munkáltató vagy a munkahely megnevezése,
• vagy egyszerűen nem folyik tényleges munkavégzés az adott helyszínen.

Bírság csak az esetek kis részében született

A 2025 első félévében indult eljárások során a hatóság 455 döntést hozott.

• 122 esetben azonnali intézkedést rendeltek el,
• 200 esetben hiányosság megszüntetését írták elő,
• 111 esetben figyelmeztetés történt,
• mindössze 16 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot.

A pénzbírságok összege 13,37 millió forint volt – ami jól mutatja, hogy a hatóság inkább a megelőzésre és a javításra, nem pedig a büntetésre helyezi a hangsúlyt.