Kezd széthullani a magyar dolgozók napi ritmusa – rekordot döntött a túlórázás és az alvásmegvonás

A friss időmérleg adatok riasztó képet rajzolnak a magyarok hétköznapjairól: nő a munka és az ingázás ideje, miközben történelmi mélypontra esett az alvás. A szakértők szerint ez a kombináció nemcsak stresszt és kiégést okoz, hanem lassan felőrli a családi életet és a teljesítőképességet is.

A magyarok napjai látványosan feszültebbé váltak: miközben a munkával, tanulással és a háztartás körüli tennivalókkal töltött idő emelkedik, a pihenés és a regenerálódás egyre szűkösebb. A KSH legújabb időmérleg-adatai alapján – amelyeket a HR Portál is ismertetett – mára napi átlagban 8,5 órát emészt fel a produktív tevékenységek összessége, és ehhez társul még a sokszor végeláthatatlan ingázás.

Több munka, kevesebb levegő

A 15–74 éves korosztály aktivitási ideje több mint egy évtizede nem volt ilyen magas: az előző felmérésekhez képest 11 százalékkal nőtt, most átlagosan 512 percet, vagyis 8 és fél órát töltünk munkával, tanulással vagy háztartási feladatokkal. Bár a szabadidő is kismértékben bővült – napi közel 4,8 órára –, ez aligha ellensúlyozza a megnövekedett terhelést.

Ezzel párhuzamosan a szervezet számára „kötelező” tevékenységek – evés, alvás, tisztálkodás – ideje történelmi mélypontra csökkent: a magyarok ma mindössze 10,7 órát szánnak ezekre, ami szakértők szerint komoly rizikófaktora a stressznek és a kiégésnek.

A házimunka még mindig női terep – de a férfiak is kezdenek felzárkózni

A háztartási feladatok megoszlása továbbra sem egyenlő, noha sokat változott az elmúlt évtizedekben. A nők naponta átlagosan 107 percet töltenek főzéssel – ez 14%-os növekedés –, míg a férfiak már 67 percet szánnak ugyanerre, ami látványos ugrás a negyven évvel ezelőtti adatokhoz képest. A takarítás is hasonló irányt mutat: a férfiak már több mint kétszer annyi időt fordítanak rá, mint a ’80-as években.

Az automatizált háztartási gépek terjedése ugyanakkor látványosan csökkentette a mosással, vasalással és mosogatással töltött időt, különösen a nőknél: ezek a feladatok ma már fele annyi energiát igényelnek, mint az 1980-as évek végén.

Tanulás: a fiataloké a maratoni tempó

A tanulással töltött időben óriási a generációs különbség: a 15–19 évesek naponta közel 6 órát ülnek a könyvek felett, míg az idősebb korosztály ehhez képest csak töredékét, kevesebb mint két órát szán rá.

Ügyintézésre, vásárlásra átlagosan napi egy óra jut, a nők pedig ebben is valamivel több időt töltenek: átlagosan 10 százalékkal többet, mint a férfiak.

Gyermekgondozás: lassú változás, maradó különbségek

A társadalmi minták alakulnak, de nem gyorsan. A 15–74 éveseknek már csak kevesebb mint ötöde foglalkozik napi szinten saját gyermekének gondozásával – ez az arány 3 százalékponttal csökkent.

A nők azonban még mindig jelentős előnyt „vezetnek”: átlagosan 50 perccel töltenek többet a gyerek körüli feladatokkal, bár a különbség az elmúlt évtizedekben fokozatosan mérséklődött.

Az utazásra fordított idő drámaian nőtt: országos átlagban 21 perccel hosszabb lett a napi közlekedés, mint 15 éve. A budapestiek napi 116 percet, azaz közel két órát töltenek úton, a kisebb településeken élők pedig átlagosan 98 percet. A nagyvárosokban az ingázási idő 17–27 százalékkal emelkedett másfél évtized alatt.

Alvás: negyven éve nem aludtunk ennyire keveset

A pihenés lett a magyarok életének legnagyobb vesztese. A HR Portál összefoglalója szerint az alvásra fordított idő ma 486 perc, vagyis mindössze 8,1 óra. Ez 21 perces csökkenés a 15 évvel korábbi adatokhoz képest – és a legalacsonyabb érték az elmúlt négy évtizedben.

A szabadidő terén a férfiak állnak valamivel jobban: naponta 300 percet töltenek tévézéssel, online tevékenységekkel, sporttal vagy olvasással, míg a nőknek csupán 274 perc jut ugyanerre.