Ezekben a munkakörökben dolgoznak a legtöbben feketén Magyarországon

Papíron minden rendben, a valóságban viszont sokszor egészen más történik a munkahelyeken – erre világít rá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése.

A számok nemcsak beszédesek, hanem egyértelműek is: a feketefoglalkoztatás továbbra is tömegeket érint, ráadásul ott a leggyakoribb, ahol a munka fizikailag megterhelő, a fluktuáció nagy, és gyakori a „gyors megoldások” keresése.

Foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzése 2025 végén

1. január 1. és szeptember 30. között összesen 9 505 munkáltatót ellenőrzött a hatóság

• a cégek 68 százalékánál találtak jogsértést
• ez 38 041 munkavállalót érintett
• közülük minden másodiknál (58%) volt valamilyen szabálytalanság

Ráadásul hiába csökkent az ellenőrzések száma az előző évhez képest, a jogsértő munkáltatók aránya nőtt. Vagyis kevesebb ellenőrzés mellett is több a probléma.

A feketefoglalkoztatás továbbra is az egyik leggyakoribb jogsértés. Az ellenőrzött munkavállalók több mint tizenkét százaléka úgy dolgozott, hogy a munkaviszonya nem volt bejelentve. Ez ugyan valamelyest alacsonyabb arány, mint egy évvel korábban, de a javulás inkább statisztikai, mint megnyugtató.

Hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka?

Ha megnézzük, hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka, az építőipar továbbra is toronymagasan vezeti a listát.

• az összes feketén dolgozó munkavállaló 38,3 százaléka innen került ki
• az ágazaton belül az ellenőrzött dolgozók közel 29 százaléka nem volt bejelentve

A tipikus helyzet jól ismert: alvállalkozók, rövid határidők, folyamatos munkaerőhiány, ahol „ma kell az ember”, a papírozás pedig majd „később”. Csakhogy ez a később gyakran soha nem jön el.

Nem sokkal jobb a helyzet a vendéglátásban sem. Bár arányaiban itt enyhe csökkenés látszik, még mindig a munkavállalók 13,7 százaléka, azaz minden hetedik ellenőrzött dolgozó feketén dolgozott. A szezonális csúcsidőszakok, a részmunkaidősnek álcázott teljes állások és az alkalmi munkavállalók körüli bizonytalanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ágazat stabilan a legkockázatosabbak között maradjon.

A kereskedelemben érdekesebb a kép. Itt összességében több feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak, mint tavaly, ugyanakkor az ágazaton belüli arány csökkent. Ez azt jelzi, hogy bár sok az ellenőrzés és nagy a létszám, a szabálytalanság nem mindenhol rendszerszintű – de még így is komoly problémát jelent.

A személy- és vagyonvédelmi szektorban nem volt változás a tavalyi adatokhoz képest.

• a feketén foglalkoztatottak aránya stagnál
• az ellenőrzött dolgozók 12–13 százaléka nincs bejelentve

Ez különösen kockázatos terület, hiszen itt a munkavégzés gyakran veszélyes, a jogviszony hiánya pedig baleset esetén súlyos következményekkel járhat.

Több helyen csökkent a feketén dolgozók száma

Pozitívumként említhető, hogy a mezőgazdaságban, a gépiparban és a feldolgozóipar egyes területein csökkent a feketefoglalkoztatás aránya. Ugyanakkor több, nehezen körülhatárolható „egyéb” ágazatban ismét növekedés tapasztalható, ami arra utal, hogy a probléma egyszerűen áthelyeződik egyik területről a másikra.

A számok mögött azonban nem statisztikák, hanem emberek vannak. A feketén dolgozó munkavállaló elesik a táppénztől, a nyugdíjjogosultságtól, sőt egy munkahelyi baleset esetén akár minden ellátástól is. A munkáltatók pedig gyakran alábecsülik a kockázatot, holott egy ellenőrzés milliós bírságot, utólagos járulékfizetést és komoly reputációs veszteséget is jelenthet.