Ennyit keresnek most a magyarok: a legjobban fizető térségekben közel kétszer annyi a nettó bér

Van, ahol már 550 ezer forint felett jár a nettó mediánkereset, máshol viszont a 300 ezret sem éri el. A HVG által ismertetett friss KSH-adatok jól mutatják, mekkora különbségek vannak még mindig a magyarországi bérek között – és azt is, miért érdemes a munkáltatóknak figyelniük a helyi munkaerőpiaci viszonyokra.

A magyarországi bérek között továbbra is jelentős különbségek vannak attól függően, hogy az ország melyik részéről beszélünk. A HVG a KSH-tól kikért friss adatok alapján mutatta be, hogyan alakultak 2026 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozók kedvezmények nélkül számított nettó mediánkeresetei.

A friss adatok szerint továbbra is Budapest budai kerületei állnak a kereseti lista élén, ugyanakkor a legalacsonyabb bérű járások közül több helyen is látványos növekedés történt egy év alatt. A különbségek tehát nem tűntek el, de valamelyest csökkent a távolság a legjobban és a legrosszabbul fizető térségek között.

Mi az a mediánkereset, és miért fontosabb sokszor az átlagnál?

A béradatok értelmezésénél nem mindegy, hogy átlagkeresetről vagy mediánkeresetről beszélünk.

Az átlagkeresetet a kiugróan magas fizetések jelentősen felhúzhatják, ezért nem mindig mutatja meg pontosan, mennyit visz haza egy „átlagos” munkavállaló. A mediánkereset ezzel szemben azt jelenti, hogy a dolgozók egyik fele ennél többet, a másik fele pedig ennél kevesebbet keres.

Éppen ezért a medián sok esetben reálisabb képet ad arról, milyen bérszinttel találkozhatnak a munkavállalók egy adott térségben.

A XII. kerület áll az élen

A HVG összefoglalója szerint 2026 első negyedévében Budapest XII. kerülete került az élre: itt a nettó mediánkereset majdnem 561 ezer forint volt. A második helyen Budapest II. kerülete állt, ahol közel 550 ezer forint volt ugyanez az érték.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a kerületekben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele ennél magasabb, fele pedig ennél alacsonyabb nettó keresettel rendelkezett.

A lista másik végén a Sarkadi járás szerepelt, ahol a nettó mediánkereset 296 ezer forint alatt maradt.

Még mindig nagy a különbség az országon belül

A HVG szerint 2025 elején még több mint kétszeres volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó mediánkeresetű térségek között. 2026 első negyedévére ez a szorzó 1,9-re csökkent.

Ez ugyan javulást jelent, de a különbség továbbra is jelentős: az ország legjobban fizető térségeiben még mindig csaknem kétszer annyit lehet keresni, mint a legalacsonyabb bérű járásokban.

A csökkenésben szerepet játszhatott, hogy több alacsonyabb bérszintű járásban is erős növekedést mértek.

A HVG példaként említi a Gönci és a Cigándi járást, ahol 20 százalék feletti bővülés történt egy év alatt.

Mit üzennek ezek az adatok a munkáltatóknak?

A bérkülönbségek nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is fontos jelzést adnak. Egy vállalkozás munkaerőpiaci helyzetét erősen befolyásolja, hogy milyen térségben működik, mekkora bérszinthez kell igazodnia, és milyen fizetési elvárásokkal találkozik a munkaerő-felvétel során.

A magasabb bérű térségekben erősebb lehet a verseny a képzett munkavállalókért, míg az alacsonyabb keresetű járásokban más típusú kihívások jelenhetnek meg: például a munkaerő megtartása, az elvándorlás vagy a bérfejlesztési lehetőségek kérdése.

A friss adatok arra is rámutatnak, hogy a bérezés egyre kevésbé kezelhető pusztán országos átlagok alapján. Egy munkáltatónak érdemes figyelnie a regionális különbségeket, a helyi munkaerőpiaci viszonyokat és azt is, hogy a saját ágazatában milyen bérszint számít versenyképesnek.

Forrás: HVG, KSH-adatok alapján